A csend ereje…

A csend ereje…

„Csend kell ahhoz, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallhassuk az örökkévalóság szavát. A Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben.” (Széchenyi Zsigmond)

A csend a mai zajos, pörgő világunkban döntés kérdése. Lehetőség a jelenlétre, a megérkezésre az itt és mostba. Lehetőség az elnyugvásra. Lehetőség öngyógyító folyamataink elindulására. Lehetőség a pillanatokra…

Önmagunkkal lenni gyakran kihívás. Kiszállni a fejünkből és csak lenni. Örülni. Körülnézni. Látni… Nem tanítják, nem mutatják, hogyan lehetünk jól magunkban. A csendben csodák születnek. Varázslatos pillanatok…

Tegyük meg az első lépéseket! Igen!… De hogyan?…

Az első lépések mindig a legnehezebbek. Mert mi kellünk hozzá. Csak mi. Nem egy technika, egy leírás, egy applikáció, egy módszer. Csak mi. A szándékunk. Hogy szeretnénk megnézni az élet egy másik oldalát. Ahol mi is jelen vagyunk. Teljesen.

Menjünk ki a természetbe! Sétáljunk egyet a kertben, a parkban! Üljünk le a víz partjára! Üljünk egy fa alá!

Kezdjük el megismerni ezt a csodálatos csendvilágot! Ahol kiélesednek a színek… Elmélyülnek az illatok… A csend megtelik élettel… Halljuk a madarakat, az avar ropogását a talpunk alatt… Nézzük a fák leveleit, ahogy a szél simogatja őket… Látjuk a bogarak, lepkék apró mozdulatait, rebbenéseit…

Sétálunk köztük. Érezzük őket. Éreznek minket. Átvesszük lassan a hely lélegzetvételét, egyre nyugodtabbá válunk. Mert hatunk egymásra. Akkor is ha tudunk róla, akkor is, ha nem. Egyre messzebb kerülünk a pörgéstől kinn és benn. Már érezzük a bőrünkön is a szelet, a napot… Mélyen beszívjuk az élet illatát… Együtt lélegzünk. Egyre lassabban.

Azért, mert jelen vagyunk egy kicsit… Nem a múlt emlékei, tapasztalatai kergetik egymást fejünkben gondolatok formájában… nem is a jövő megoldandó feladatai… Jelen vagyunk…

Kinyílik egy másik világ… Élő, lüktető, csodákkal teli. Amit egy pillanatig teljesen szívből élünk…lehet tovább is. De ehhez el kell csendesedni… hogy meghalljuk a szavát. A saját életünk, szívünk szavát…

Menjünk ki a természetbe…

Némítsuk el a telefonunkat kicsit… sétáljunk a fák között… tágítsuk ki látómezőnket, hogy megláthassuk, hol is élünk igazán… hogy kik is vagyunk igazán… hogy végre kapjunk levegőt a saját életünkben…

Gyógyulhatunk a csendben

Igen. A csendben, a zakatoló gondolatok nélküli percekben gyógyulni is tudunk. A Water Somatic kezelésekben ezt a csendet, a szeretetteli, üres teret hívjuk segítségül az ellazuláshoz, nyugalomhoz és a lehetőséghez, hogy gyógyítsuk magunkat. A térben, ahol a testben tárolt, minket már nem szolgáló emlékek békével feloldódhatnak, kisimulhatnak és átíródhatnak szándékaink szerint. A víz áramló, tisztító gyengédsége, hangja végigkísér a folyamatban. Meg egy cseppnyi varázslat… gyógyító esszenciális olajak, a természet erejével…

Ha megszólít a lehetőség, keress bátran. 😊

Korábbi bejegyzések